Mi a "felúszás" és mi okozza?

A "felúszás" arra az állapotra vonatkozik, amikor egy felfelé irányuló erő hat a szivattyú járókerék-tengely egységére üzem közben. Ezt az állapotot akkor lehet megfigyelni, amikor a szivattyú a névlegesnél több vizet szállít, például a szivattyú jelleggörbéjének jobb széle közelében üzemel.

Azonban a szokásos kutas alkalmazásokban, ahol visszacsapószelep van beépítve, emelőerők általában nem keletkeznek. Ez azért van, mert a szivattyú kikapcsolása után a visszacsapószelep által létrehozott statikus folyadékoszlop ellennyomást gyakorol a szivattyúra, amely azonnal hatni kezd, amikor a szivattyút újraindítják. Ezzel megakadályozza a szivattyút, hogy ebben a fázisban a jelleggörbéjének jobb szélső részén üzemeljen.

 

Azonban, ha nincs beépítve visszacsapószelep, vagy ha a visszacsapószelep átereszt, akkor nem lesz statikus folyadékoszlop, amely a szivattyúra hat indításkor. A legtöbb szivattyúban, egy emelőerő fog hatni a járókerék/tengely egységre, a szivattyún belül, ebben az esetben. Az eredő felfelé irányuló mozgás továbbjut a szivattyú-motor tengelykapcsolóhoz, ami azt jelenti, hogy az emelőerő a motorban is megjelenik.

Habár a legtöbb motorgyártó felszereli motorjait olyan nyomócsapágyakkal, amelyek a motor károsodása nélkül képesek felvenni korlátozott mértékű emelőerőt, az emelőerőket lehetőleg el kell kerülni a szivattyú és a motor alkatrészeinek minél kevesebb kopása érdekében. A minden egyes indításkor fellépő emelőerők a szivattyú és a motor idő előtti elhasználódásához vezethetnek.





    Facebook Twitter LinkedIn Technorati